Cikkek, érdekességek
További érdekes cikkek a Grafobúvár blogján >>>>
A kézírás lelkünk tükörképe
 | A grafológia a kézírás vizsgálatával foglalkozó tudomány. Minden írás teljesen egyedi. Ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma kézírás sem. Ez képezi az alapját a grafológiának.
|
Az írás mozgás: a kézmozdulatok az íróeszköz közvetítésével egy produktumot hoznak létre az írófelületen, például a papíron. Kezünkben az izmok működésének irányítását viszont az agyunk irányítja, mint minden tevékenységünket, tehát a kézírás valójában „agyírás”, ahogy ezt Jean Hippolyte Michon abbé megállapította, valamikor a 18. században.
Ő mondta ki elsőként, hogy a kézírás ugyanúgy az agy irányítása alatt áll, mint a beszéd, vagy a járás. Michon abbé a grafológia történetének legkiemelkedőbb alakja. Őt nevezzük a grafológia atyjának, mert ő adta a kézíráselemzés tudományának a grafológia nevet.
Az általános iskolában írástanulás közben mindenki a normaírást sajátítja el, ez az etalon, amely olvasási és író készségünk alapfeltétele. Jelenleg Magyarországon kétféle ábécét tanítanak: 1956-tól az egyszerűsített modern álló írást, illetve 1991-től a Virágvölgyi-féle enyhén jobbra dőlt írást. A kisiskolások eleinte még hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy minél pontosabban lemásolják a betűk formáját, és pontosan egymáshoz illesztve szavakat vessenek a papírra.
Azonban amint elég sikeresen elsajátította a kisdiák az írás tudományát, nem sok idő elteltével már akaratlanul is saját lelki beállítottsága szerint módosítja a betűk kivitelezését. Már harmadik osztályos kortól megfigyelhető, hogy a gyerekek elkezdenek eltérni a tanult mintától. És éppen ez, a sztenderdtől való eltérés megfigyelése a kézírás vizsgálatának lényege. Sőt, még az írástanulás előtt, gyakorlatilag attól a pillanattól, hogy a kisgyermek ceruzát vesz a kezébe, és elkezd vonalakat firkálni a papírra, vagy a falra, ami körülbelül másfél éves korra tehető, ott a helye a grafológusnak is, aki a produktum jellemzői alapján személyiségvonásokra következtet.
A grafológus több száz jellemzőjét gyűjti össze a kézírásnak, melyekből aztán elkészíti a személyiségképet az író személyről. Ahogyan viselkedünk a világban, ugyanúgy viselkedünk a papíron is, tehát a papír szimbolizálja az életterületet, ahol mozgunk, cselekszünk, emberekkel találkozunk, szaladunk, vagy egy helyben toporgunk. Mindezeket belevetítjük a kézírásunkba, még pillanatnyi lelkiállapotunkat is, mert például, ha fáradtak és lehangoltak vagyunk, a papírra vetett soraink is elkezdenek csüggedni, és a vízszintes sorirány helyett lefelé tartó sorokat fogunk észrevétlenül a papírra róni.
Tehát az írásjegyek jellemzői, a vonalak minősége, a betűk formai változásai mind-mind elárulnak valamit készítőjükről. Általuk a teljes személyiség körülírható és jellemezhető. A kézírásunk személyiségünkkel együtt folyamatosan változik és átalakul. Velünk együtt éli az életünket, és visszatükrözi érzelmeinket, gondolkodásmódunkat, az emberekhez való viszonyunkat. Benne van lelkesedésünk, vagy éppen bizonytalanságunk, távolságtartásunk, vagy túlzott kíváncsiságunk. Életünk végéhez közeledve pedig velünk együtt öregszik meg, ugyanúgy, ahogyan az idős ember mozdulatai már lassúak és nehézkesek, az írás is töredezetté, reszketeggé válik.
Kiss Beáta
A számmisztika és a grafológia kapcsolata az önismeret-fejlesztésben
 | A grafológia közelebb áll a számmisztikához, mint gondolnánk! A számmisztikai elemzés megmutatja, milyen energiák alkotják személyiségünket, mely minőségeknek vagyunk a birtokában, vagy melyek hiányoznak belőlünk. Minden szám bizonyos minőségeket képvisel, és ezeknek az aránya határozza meg jellemvonásainkat. |
A születési nevünk és a születési dátumunk energiáit egész életünkben magunkban hordozzuk, de az már tőlünk, illetve a külső-belső körülményektől függ, hogy milyen szinten bontakoztatjuk ki magunkban ezeket az energiákat. Az emberi személyiség alakulására hatással van a genetikai tényezőkön kívül a nevelés, a környezeti és társadalmi hatások, és nem utolsó sorban az egyén szabad akarata is.
A számmisztika nagy előnye, hogy a személyiségünket alkotó aspektusokat közelebbről is megismerhetjük általa. Azonban az már részben rajtunk, részben rajtunk kívül álló tényezőkön múlik, hogy kamatoztatjuk is az adottságainkat életünkben, vagy csendben szunnyadnak bennünk, és még csak nem is sejtjük, milyen kincseknek vagyunk a birtokában. A számmisztika segítségével lehetőségeinket és hajlamainkat fedezhetjük fel, de hogy jelen pillanatban ezeket a képességeket használjuk-e, és ha igen, milyen mértékben, az már egy másik lapra tartozik.
Pontosabban arra a lapra, melyre sorainkat írjuk, és aztán színre léphet a grafológia. Kézírásunk vizsgálatával megállapítható, mely minőségeket sikerült már eddigi életünk során integrálni személyiségünkbe, és melyeknek vagyunk még híján. A legtöbb esetben ugyanis nem sikerül minden velünk született adottságot problémamentesen kifejlesztenünk, és ez felboríthatja személyiségünk egyensúlyát, ugyanis ilyenkor a bennünk ható energiákkal ellentétesen viselkedünk. Olyan, mintha megtagadnánk való önmagunkat, és ezért nem érezzük igazán jól magunkat a bőrünkben.
Tehát ha a számmisztikai elemzés után elővesszük az egyén kézírását, még pontosabbá tehetjük a személyiségelemzést, ugyanis a számok elsősorban lehetőségeket, adottságokat, vagy hiányosságokat mutatnak meg számunkra, a jelen kézírásból azonban megállapíthatjuk, hogy mely tulajdonságokat sikerült már eddigi élete során kifejlesztenie magában az illetőnek, és mely jellemvonások lapulnak még a tarsolyában, melyeket még erősítenie kell, hogy megtalálja az egyensúlyt.
Tehát látható, hogy bár látszólag különböznek, de valójában mennyire összefonódnak ezek a tudományágak, és együttesen alkalmazva őket még több információval szolgálnak nekünk, és plusz megerősítéseket kaphatunk általuk.
Kiss Beáta
Az írás előzményei (1)
A napjainkban ismert és használt kézírást megelőzően számos jelrendszert használt az emberiség fejlődése során gondolatainak közlésére és az egymás közötti kommunikációra.
|
Az ember fejlődésével párhuzamosan a gondolatközlő jelrendszerek is több állomáson mentek keresztül az évszázadok során, mire kialakult a betűírás. Az írás kialakulását megelőzően az emberek különböző eszközöket és módszereket alkalmaztak adatok és események rögzítésére.
|  |